Az elmúlt hónapokban többen kerestek meg bennünket az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatban, ezért elkezdtünk foglalkozni ezzel a témával. Az önkormányzat által bérbe adott, valamint értékesített bérlakásokról október elején küldtük be kérdéseinket a hivatalnak. Elég szűkszavú választ kaptunk -még épp a 30 napos válaszadási határidőn belül- viszont a múlt héten a polgármester úrral is megjelent egy interjú a témában. Erre reagálnánk pár gondolattal:
Sem az interjúból sem a válaszlevélből nem vált világossá, hogy a szociális bérlakások kiutalásáról ki dönt és milyen alapon, milyen feltételekkel juthat hozzá az igénylő, hogyan differenciának az igények között. Az, hogy az önkormányzatnál foglalkoztatottak a lakásigénylésnél elsőbbséget élveznek, teljesen érthető, bár az kevésbé, hogy miért nem kalászi szakembereket keresnek a posztokra, akik a városuk sorsát szívükön viselve végeznék feladatukat. Tudunk olyan budakalászi családról, akik már tíz éve várnak hiába bérlakásra, ez vajon, hogy fordulhat elő?
Mind a bérbeadásoknál mind az értékesítéseknél tapasztalhattunk anomáliákat: volt olyan eset, hogy a környékbeliek elmondása szerint „nagyon nem rászoruló” bérelt ingatlant, kertjében jetski és jobbnál jobb gépkocsik parkoltak.
Az interjúból kiderül, hogy jelentősen csökkenteni kívánja az önkormányzat a bérlakások számát, főleg a ráfordítandó felújítási költségek és a sorozatos, lakbérelmaradások miatt. Viszont sok olyan bérlőről tudunk, akik folyamatosan, becsülettel fizették évekig-évtizedekig a lakbért, elmaradásuk nem volt, ám a hivatal, mint „fenntartó” a lakásokon semmilyen felújítást, karbantartást soha nem végzett. Bár nem lakás, de nagyon hasonló példa erre a gyakorlatra a Vasútsori óvoda épületének totális, szinte szándékosnak tűnő elhanyagolása.
Az ingatlanok eladásainál bizony az elmaradt haszon az önkormányzat felelőssége. Amennyiben a bentlakóknak – az addigi bérlőknek nincs tartozásuk, az önkormányzat nekik szokta felajánlani az ingatlant. Volt olyan eset, hogy a „nem rászoruló” vásárló extrém haszonnal adta tovább az ingatlant nem sokkal a vásárlás után. De történt olyan is, amikor a megvételre felajánlott lakást boldogan vette volna meg a bent lakó, viszont amikor bement a hivatalba, hogy aláírja az adásvételi szerződést, az önkormányzat visszalépett az üzlettől. Azzal az indokkal, hogy más tervei vannak az ingatlannal. Nem tűnik sem igazságosnak, sem következetesnek ez a gyakorlat.
Az (élet)veszélyesnek kikiáltott épületek esetében – ilyen volt a Vasútsori óvoda is – hiába ajánlották fel a szülők, hogy fizetnek egy statikai vizsgálatot, hogy lássák milyen problémával állunk szemben. Az önkormányzat engedélyét nem kapták meg, azzal indokolva, hogy a vizsgálatot már az önkormányzat elvégeztette. Ezt a szakértői véleményt hiába kérte ki a szülői közösség, a hivatal nem tudta hitelesen igazolni és papírokkal alátámasztani, hogy a vizsgálat megtörtént volna…
A Kolónia-telep kiürítéséről is szinte csak a legrosszabb állapotban lévő lakás körbefotózása meg egy falból kilógó vezeték alapján döntött a népjóléti bizottság. Az ottani lakások nagyrésze ma is használható állapotban van.
A lakások eladásával az Önkormányzat bérleti díjból származó bevételei is csökkentek. A be nem folyt bérleti díjak aránya évek óta a kirótt díjak 50%-a körül mozog. Ebben nem történt előrelépés az elmúlt években.
Tekintettel arra, hogy nagy a kereslet bérelhető lakásokra Budakalászon, nem értjük, hogy miért válunk meg ettől a bevételi forrástól. Az önkormányzati bérlakások piaci alapon való kiadásának bevételeiből finanszírozható lenne a szociális bérbeadás is.
Ezzel szeretnénk rávilágítani arra, hogy felelős bérbeadással és piaci áron való ingatlan értékesítéssel, komoly bevételhez jutna az Önkormányzat. Ha ezt átlátható módon a bérlakásállományra fordítaná, akkor növelhetné a városunk vagyonát is. Így nyílhatna mód arra, hogy egyetlen budakalászinak se kelljen a kiserdőben vagy a gyárkémény tövében aludnia.
2017.11.23.
