A DUGÓ (csupa nagybetűvel)
Köztudomású, hogy a dugót az utakon az útkapacitásánál nagyobb számban megjelenő autók okozzák. A torlódások megkeserítik az autósok életét, akik általában közlekedésimód váltás helyett panaszkodnak a rossz közlekedésre. Van is miért: a Tomtom dugóindexe szerint Budapesten autóval csúcsidőben egy 10 km-es útszakaszt átlagosan 40 perc alatt lehet megtenni. Ez 15 km/h átlagsebességet jelent. És ez még nem is olyan rossz adat, Budapestnél a mért városok nagyjából 20%-a áll rosszabbul (https://www.tomtom.com/traffic-index/).
Azt viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy ha kevesebben ülnek autóba, akkor csökkennek a dugók, ami a gyorsabb eljutás miatt többeket arra ösztönöz, hogy (újra) autózzanak, így a dugó nagysága tulajdonképpen egy egyensúlynak tekinthető. Ez amolyan dugómegmaradás törvényéhez vezet, hiszen manapság mindenki megengedhet magának egy autót, így mindig vannak tömegek, akik járnának is azzal (mondjuk HÉV helyett), ha a forgalom felgyorsul. Sajnos ez még a sokak által kívánt új utakon is így nézne ki: a tapasztalatok alapján új infrastruktúra átadásakor az autók félelmetesen gyorsan, pár nap alatt betelítik a felszabaduló sávokat. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy hiába gyorsítanánk fel Kalászon a forgalmat, azzal csak annyi történne, hogy hamarabb érnénk el a budapesti dugót, és így gyorsabban is hizlalnák azt fel.
No, de hogy tudjuk mérni a dugó nagyságát? Két pont közötti út megtételéhez szükséges idővel, pontosabban a normál állapothoz képesti időtöbblettel. Erre a kameraadataink alkalmasak, azaz elég nagy számúak és elég pontosak voltak.
Az első ábrán a pomázi városhatártól a Budai úti városhatárig közlekedők átlagsebessége látható.
Szépen látszik, hogy reggel kb. 15 km/h-ra esik a tipikus 40-50 km/h közöttiről az átlagsebesség. Ez már ezen a szakaszon 10 perc dugóban eltöltött időt jelent. A délutáni torlódás viszont (ebben az irányban) nem jelentős. Az is figyelemre méltó, hogy az átlagsebességben mért gyorshajtás is jelentős. (A 80km/h feletti átlagsebességeket mindazonáltal már inkább mérési hibának gondoljuk).
Ellenirányban természetesen délutáni dugót, de kevesebb gyorshajtót látunk (és kisebb forgalmat is, ahogy az előző részben már tárgyaltuk).
A várakozásoknak megfelelően mindkét csúcsidőben látunk dugót a József Attila utca felől a Damjanich út irányába. Ezek a dugók azonban láthatóan “haladósabbak”, az átlagsebesség nem esik be 30 ill 20 km/h alá.
Összességében elmondható, hogy a legnagyobb időveszteség a Kalászon történő áthaladásnál nem több, mint 10 perc, amely persze akár több, mint háromszorosára növeli az áthaladási időt az átlagos 4-5 perceshez képest. Viszont ezt a tíz percet a köztudott dugózónákban töltik az autósok, előtte, utána “szabad az út”. Budakalász a mért átlagsebességgel Budapest átlagát hozza. Mivel viszont a kalásziak jó részének szintén át kell haladniuk a dugózónákon, de utána már nem mennek hosszan és nem nyerik vissza az elveszett időt, ezért a helyi lakók érzékelt átlagsebessége a tranzitautósok érzékelt 15-20km/h sebességénél rosszabb lesz.
Mindenesetre azt javasolhatjuk mindenkinek, aki megteheti, hogy közlekedjen Budapestre valamilyen alternatív módon, például HÉV-vel, hiszen ekkor több legyet ütünk egy csapásra: nem kell dugóban állnunk, nem kell a forgalomra figyelnünk, az utazási időt hasznosíthatjuk, és ezzel is kisebbé tettük a dugót. Éppen ezért a HÉV fejlesztését pedig leginkább az autósoknak kellene követelniük, hiszen minden egyes ember, aki csúcsidőben a HÉV-vel és nem egy autó közlekedik Budakalászon, 6-7 méterrel csökkenti a dugó hosszát. Ha lesz egy új sáv, azzal csak egy kicsit hamarabb érjük el a következő dugózónát, míg a vasút óránként több ezer, néhány tízezer embert el tud vinni dugó nélkül.
A következő részben a forgalom belső eloszlásának a méréséről lesz szó.
Sorozatunk 1. része: https://civilkalasz.hu/2022-forgalomszamlas-eredmenyek-1-resz/
Sorozatunk 2. része: https://civilkalasz.hu/2022-forgalomszamlalas-eredmenyek-2-resz/