Mint tudjátok augusztusban levélben kértük a budakalászi, és további négy térségi önkormányzatot, hogy az állam által biztosított kémiai szúnyogirtás helyett jövőre a biológiai megoldásokat használják, akár saját költségen, hiszen jól látható volt, hogy a földi szúnyogirtás szinte semmit nem ért, viszont az alkalmazott kémiai vegyületek károsak az élővilág egészére, nem csak a kellemetlen szúnyogokra. Úgy gondoljuk, hogy érdemesebb lenne rá költeni is, mint ingyen kapni a mérget.
December 3-án részt vettünk egy online konferencián a környezetbarát szúnyogirtással kapcsolatban.
Magyarországon a kémiai szúnyogirtás miatt közel egymillió hektáron folyik ökoszisztéma-irtás. Egy évtizedes tapasztalat, szakértői állásfoglalások bizonyítják, hogy a deltamethrinnel vagy egyéb kémiai anyaggal végzett szúnyoggyérítés hatékonysága alacsony, veszélyes az élővilágra, kockázatos az emberi egészségre, és óriási környezetkárosítással jár. Az előadásokból megtudtuk, hogy a kémiai irtáshoz használt anyag okozott már balatoni halpusztulást, felhalmozódik a táplálékláncban és még a gyerekek tanulási képességeit is befolyásolja, ennek irodalma van. Nemcsak a csípőszúnyogokat pusztítja el, hanem minden más rovart, köztük hasznos beporzókat és extrém módon veszélyezteti a vízi élőlényeket. A Katasztrófavédelem biológiai gyérítésének hatékonysága megfelelő szakértői tudás, feltérképezés nélkül sajnos egyenlő a nullával. Át kellene térnünk minél hamarabb a biológus szakértők által kidolgozott és kontrollált környezettudatos szúnyogmentesítésre. Szegeden már 9 éve működik, nálunk is működhetne! Létezik hatékonyabb, gazdaságosabb és környezetkímélő módszer, amely közvetlenül a szúnyoglárvákra hat, így a csípőszúnyogok már ki sem fejlődhetnek.
Több biológiai módszer együttes alkalmazását mutatta be a szegedi biológus csapat. Szegeden 2011-ben kezdték meg az áttérést. Először feltérképezték a tenyészőhelyeket, és 22 ponton mérik hetente a szúnyogok sűrűségét csípésszámlálás alapján. A mérések alapján küszöböket állítottak fel, mikor rendelik meg az irtást. Az irtás sikerességét ellenőrzik, 80% csípésszám csökkenés alatt nem fizetnek. Az évek folyamán 412 tenyészőhelyet térképeztek fel, ebből hármat felszámoltak, a többit különböző módokon kezelik. A vizekbe szúnyoglárva fogyasztó őshonos halakat telepítettek, de olyan terület is akadt, ahová denevért is telepítettek, a „klasszikus” biológiai irtószer kijuttatáson felül. Próbálták a biológiai szert is repülőről eljuttatni a szükséges helyekre, de nádasban, erdőben nem hatékony, csak a közvetlen odajuttatással.
Ahhoz, hogy a biológiai védekezés hatásos legyen, a tenyészőhelyek 95%-át kezelni kell. Mivel a szúnyog 16 fokban 3 hét alatt fejlődik ki a petéből, 30 fokban 6-7 nap alatt, ezért is nagyon fontos az időzítés is. A beépült városi területeken a búvóhelyek főleg csatornában vannak, ezért együttműködnek a Csatornázási művekkel, akik jelzi, ha nagyobb egyedszámot találnak. A kertekben tenyésző szúnyogok ellen lakossági kampányt folytattak, biológiai irtószer tablettákat is mellékelve, de sajnos a szert már nem gyártják, így ez a lehetőség megszűnt.10 év alatt, ezzel a módszerrel elérték, hogy a vízfelszínre petéző fajok 60%-ról gyakorlatilag 0-ra csökkentek, kémiai védekezésre csak nagyon magas árvizkor van szükség. A 10 éves tapasztalat alapján a biológiai kezelésnek tartós, több éves hatása mutatkozik. Gazdaságilag is kifizetődővé vált már pár év alatt, jelenleg pedig a szúnyogirtási büdzsé a korábbinak már csak kb tizede.
Egy szentendrei aktivista elmondta, hogy egyszer szúnyogmentes időben a Duna parton kémiai szúnyogirtó szerrel figyelmeztetés nélkül lefújták, ezért utána nézett, hogy mi alapján irtanak. Akkor még a katasztrófavédelemnél megtekinthette a szentendrei csípésszámlálási jegyzőkönyvet, azóta ilyet már a Katasztrófavédelem nem készíttet, csak régiós szinten, pedig lokális adatokra lenne szükség a megfelelő, pontos és hatékony védekezéshez. Az Önkormányazok helyi rendeletben határozhatnánk meg csípésszám limitet az irtás megkezdéséhez, mert országos jogszabály ilyenről nem rendelkezik. Vannak olyan országok, ahol már nem használnak deltamethrint, pl Spanyolország, vagy a németországi rajna-vidék, itthon Farmoson és a Szigetközben tértek már át a biológiai védekezésre. Egyes önkormányzatok már be is tiltották rendeletben a sokat szidott deltamethrin hatóanyag közterületi használatát, ezt kérjük mi is.Idén Dunaföldváron indult egy térségi összefogás a biológiai irtásra, spanyol partnerrel. Mi is a környező Duna menti településekkel összefogva csinálhatnánk hasonlót, így pár év múlva mindannyian érezhetnénk a pozitív hatásokat, a kevesebb szúnyogot és vegyszert a környezetünkben.
A konferenciát a Maradjanak a FÁK a Rómain csoport és az Ökoparty Szentendre szervezte, támogatta Tüttő Kata, Budapest városüzemeltetéséért felelős főpolgármester-helyettes. Köszönjük nekik, és az összes előadónak!
A képet köszönjük Neszveda Györgynek!
2020.12.04.
