Július 29-én elfogatta a képviselő-testület a védett utakra vonatkozó rendeletét. Ez lényegében két területre vonatkozik, a Gát utcára és a Kántor utcára, az ezekre való behajtást szabályozza. Mi most a Gát utcával foglalkozunk.
A rendelet lényegében a közutak forgalmát korlátozza, amit csak különleges okból lehet megtenni. A Duna-parti esetben két ilyen ok van. Az egyik, hogy a gát maga védett, forgalommal nem terhelhető túl, hogy az állaga ne romoljon és szükség esetén eláthassa feladatát, azaz megvédhesse a mentett oldalon lakók értékeit. A másik, hogy a Duna-part lakói szeretnék elkerülni, hogy átmenő forgalom legyen a településrészükön. Tehát a korlátozást az ott lakók is szeretnék, ám a megvalósult rendelettel elégedetlenek.
Utána jártunk, hogyan és mikor került sorompó a Gát utcára.2009. februárban útakadályokkal teljesen elzárták az utcát, mert a megnövekedett átmenő forgalom veszélyeztette a gát épségét. Mivel a március 17-i közmeghallgatáson sokan panaszkodtak a döntés miatt, 24-én felfüggesztették a lezárását és 26-ra lakossági fórumot hívtak össze az ügyben. Ezen 60 Duna-parti lakos jelent meg, akik végül mégis a lezárás visszaállítása mellett döntöttek.Mivel nem volt ott minden érintett, az önkormányzat 130 levelet küldött ki az érintett lakosoknak, amiben véleményüket kérték a lehetséges megoldásokkal kapcsolatban. A lakók ekkor is úgy döntöttek, hogy kerüljenek vissza a betontömbök. A beérkezett 68 válaszolóból 37 támogatta a lezárást. A betonelemeket a mai sorompó helyén rakták le ismét. Annak, hogy ezen a helyen zárták le az utat három indoka is volt. Az egyik, hogy az árvízvédelem és egyéb hivatalos szervek elérjék a gát ezen szakaszát a másik, hogy a csónaktelepek elérhetőek legyenek innen és a harmadik, hogy a Lupaszigeti útnál a lankás rézsű miatt könnyen kikerülhető lett volna a torlasz.
Hiába volt azonban a lakossággal való egyeztetés, véleményük kikérése, 2010 októberében ugyanis, az önkormányzati választások hónapjában az ott lakók már nehezményezték, hogy nem tudnak Budakalász belterülete felé kihajtani. Azt kérték, hogy közlekedhessenek a déli részről a Lupaszigeti út felé is. Október 3-án Rogán László lett az új polgármester. 2010. november 3-án az új képviselő testület úgy döntött, hogy a beton elemeket sorompóra cseréli. Az indoklásban itt már a lakókat zavaró forgalom is megjelenik a gát védelme mellett.
2011. májusában adják át végül a telefonhívással nyitható sorompót a lakosság kérésére. A 2010-ben megalakult Budakalászi Duna-partét Egyesület azt kommunikálja, hogy ők harcolták ki a sorompót, honlapjukon az eredményeik között sorolják fel. Akkoriban még tervben volt az is, hogy a behajtást fizetőssé teszik az ottlakóknak egynél több autó után. Később ebből nem lett semmi.
Arról, hogy hogyan működött ekkoriban az engedélyek kiadása, keveset tudni hivatalosan. Annyi biztos, hogy indokolatlanul sok engedélyt adtak ki a védett területre. Elméletileg kérelmezőnként 1 járműre volt kiadható behajtási engedély, ezen felül ingatlanonként 2 látogatói engedély járt. Az összesen 162 ingatlanhoz 1500 behajtási engedélyt adott ki a hivatal 2022-ig, ez ingatlanonkén több, mint 9 autót jelent. Belátható, hogy ez irreális és így nem szolgálja a védendő út védelmét.
Fontos információ, hogy a gáton vezető út, bár a neve Gát utca, hivatalosan nem út, hanem gát. A Vízügy bármikor lezárhatja, ha úgy látja, hogy veszélybe kerül a feladata ellátása. Az útnak a töltés mentett oldalán kellene futni és nem a gát tetején, így szerepel a HÉSZ-ben és ez szükségtelenné tenné a lezárás, ám eddig senki sem építette meg, így marad a mostani kényelmetlen megoldás.
Tény, hogy a sorompó gyakran megsérül, meghibásodik, ilyenkor nem tudja ellátni a feladatát. 2021-ben több hónapig nem működött, majd a javítás után nem sokkal ismét megrongálták. 2022-ben eddig hét alaklommal jelezték a sorompó meghibásodását, sérülését a Dunakalász csoportban. Kérdéses, hogy nem kellene-e egy jobb megoldást találni a behajtások megakadályozására., amíg el nem készül a gátat mentesítő út.
Vissza a rendelethez! Az új rendeletre tehát a helyzet tisztázása és a gát védelme érdekében volt szükség.Az önkormányzat ez esetben is egyezettet az ott lakókkal, több körben kikérte a véleményüket a rendelet-tervezettel kapcsolatban, amivel az érinettek éltek is. A Dunakalász Egyesület és a Lupa Egyesület javaslatcsomagot adott be, amiben ismereteink szerint a következőket kérték:- A rendszámhoz kötött engedélyeket a személyhez között engedélyek váltsák fel, így pl. az autó csere nem okoz mostantól gondot.- a Duna-parti terület minden lakosa számára biztosítsák a behajtást a déli, védett területekre- hibás elképzelésnek tartják a pénzért, korlátozott időtartamra, bürokratikus eljárással kiadott „vendég” behajtási engedélyek rendszerét Ingyenes rendszert kértek.- a területen lévő vállalkozások működését a rendelet ne lehetetlenítse el.- Javasolták a behajtás korlátozása helyett a parkolás korlátozását.Végül a rendelet a következőkkel került elfogadásra:- ingatlanonként 2 személynek adható ki behajtási engedély és kód a sorompó nyitásához + 4 vendég kártya, ami szabadon használható, de nem jár hozzá a sorompó nyitási kódja.- Akinek ennél több vendégkártyára van szüksége, az 3000 Ft-ért egy napra ideiglenes engedélyeket kérhet.- Az északi területen élők is és a Luppa-szigetiek is kapnak behajtási engedélyt az északi részre. Eddig csak a Kedves utcától délre lévők hajthattak be.- a védett területre igazolt céllal érkező személy-, csomag-, illetve ételszállítók, távfelügyeleti szolgáltatást ellátó járművek engedély nélkül hajthatnak be a védett területekre és természeten minden közfeladatot ellátó is.- A motorcsónak tárolókhoz a bérlőknek névszerinti engedély adható ki. Ez a lehetőség nem élt eddig.
Mint láthatjuk javaslatok nagy része elfogadásra került, a Duna-parti ingatlan-tulajdonosok egy része mégis elégedetlen. A plusz vendégkártyák kiadása díjköteles maradt, de bővült a szabadon használható vendéglókártyák száma. Bár, ha az elmúlt években kiadott tetemes mennyiségű engedélyt vesszük figyelembe, akkor talán valóban érheti hátrány némely tulajdonost. A parkolás korlátozása a behajtás korlátozása helyett nem járható út, hiszen így a gát védelme és az ott élőknek fontos áthajtás minimalizálását nem szolgálná. Nézzük meg, mégis milyen problémákat vetnek fel azok, akik nem értenek egyet az új rendelettel:- a jelen behajtási rendelet, a Dunaparti „korlátozott behajtási övezet” kialakítása kizárólag a helyben lakókat sújtja. – A behajtási rendelet épp annyira sújtja a lakókat, amennyire védi is az átmenő forgalomtól, de megléte mindenképp szükséges a gát védelme érdekében, ami szintén a lakók érdeke. Ezt a Vízügy véleménye is megerősíti.- Nem értenek egyet azzal sem, hogy a Duna-parti területen a helyben lakók, dolgozók vendégeinek a behajtását az önkormányzat korlátozza. – A fent leírtak szerint az önkormányzat köteles itt a behajtást korlátozni épp az itt lakók érdekében. Persze ez csak a gát mentett oldalán lakókra érvényes.- Minden vendég elé ki kell menni. – Eddig telefonos volt a sorompónyitás, 2015-ben memória kapacitásra hivatkozva ingatlanonként 2 számot tudtak elmenteni a nyitáshoz, ez valószínűleg azóta sem változott. Tehát nem kell kimenni kiengedni vagy beengedni a látogatókat, elég csak az érkezésükkor telefonhívással nyitni a sorompót bárhonnan, ahogy eddig is és a vendégkártyát a szélvédőhöz tenni.- Ha 4-nél több vendég jön, rendszámonként 3000 Ft és 3 nap az ideiglenes engedély kérése. – A helyzetre való tekintettel a rendelet így is megengedőbb, mint volt (bár az a számokból úgy tűnik, nem volt betartva) és ennél nagyobb engedmény már veszélyeztetné a gátat.Érdekes felfogás, hogy egy: senki ne tudjon bejutni a közterületre, kivéve akiket az ott lakók akarnak, tehát a Duna-partiak megválogathassák, hogy kit engednek be, kettő: elutasítják a korlátozást, mert a szabadságukban korlátozza őket. A két dolog nem fér meg együtt, ráadásul a korlátozás szükséges is. ld.fent.
A helyzet semmiképp sem egyszerű, de az új rendelet élhetőnek tűnik. A végső következtetést majd az egy éves próbaidőszak végén vonhatjuk le, amikor az önkormányzat felülvizsgálja.
