A szentendrei Civil Kotta szervezésében részt vettünk szombaton a Civilek a Városházán eseményen.
A Budakalászi Önkormányzatot Kóder György képviselő úr képviselte.
Az első előadó Reisinger Adrienn a győri Széchenyi István Egyetem oktatója volt, aki a részvételi demokráciáról, társadalmi részvételről, aktív állampolgárokról tartott egy gyorstalpalót.
Mint mondta: a demokrácia lehet közvetlen vagy közvetett. Nálunk a képviseleti, közvetett demokrácia az elsődleges, amikor általunk választott emberek képviselnek minket a döntéshozatalban. A részvételi demokrácia ennél közvetlenebb, ilyenkor a döntések az állampolgárok aktív részvételével születnek. A részvételi demokrácia javaslattételi-, informálási-, informálódási-, vitatkozási jogot biztosít az állampolgároknak. Ideális az lenne, ha úgynevezett aktív demokráciában élnénk, ahol a kettő ötvöződik, hiszen minden döntést mindenki részvételével meghozni hosszadalmas és sokszor felesleges is lenne, viszont a fontosabb irányokat, kérdéseket jó lenne a lehető legnagyobb állampolgári részvétellel, közösen meghozni.
A társadalmi részvétel jelentése, hogy civil-, és nonprofit szervezetek, állampolgárok lehetőséget kapnak arra, hogy felelősséget vállalhassanak, bevonják őket a különböző gazdasági, társadalmi ügyek alakításába.
Annak, hogy egy társadalomban milyen a társadalmi részvétel, különböző szintjei vannak.
Ennek a legalsó szintje a manipuláció, majd a konzultáció, közeledés, partnerség. Jó lenne legalább eddig a szintig eljutni. Ezek után következne a delegált hatalom és az állampolgári ellenőrzés.
A társadalmi részvételnek előfeltételei vannak. Ezek egyike sem erős nálunk. Ezek a felelősségvállalás, a képessé tétel (oktatás) és a bizalom. Ha ezek az előfeltételek megvannak, akkor az együtt jár a jobb társadalommal. Ezt külföldi példák igazolják.
A társadalmi részvétel az aktív polgárok által működik.
Az aktív állampolgár nem csak a jogaival van tisztában van és elmegy szavazni, hanem ennél többet is tesz. Érdeklődik a közösség ügyei iránt, tud közösségben és nem csak a saját érdekeiben gondolkodni, felsőséget érez a közügyekért és részt vesz közösségi eseményeken.
Egyaránt aktív állampolgárok lehetünk a lakhelyünkön, az országunkban és az Európai Unióban is.
A társadalmi részvétel előnyei:
• Kiegyensúlyozottabb költségvetés
• A közös pénzt nem költik feleslegesen
• Inkább maguknak érzik az eredményt
Hátrányai:
• Lassabb, költségesebb
• Nem szakértők kezében a döntés, (de attól még kompetensek, hiszen az életükről van szó)
• Így is lesz olyan, akiknek nem tetszik a megszületett döntés.
Aktív állampolgárként a következő részvételi lehetőségeink vannak:
• Részvétel testületi ülésen, közmeghallgatáson
• Külsős tagként résztel a bizottságok munkájában
• Részvétel bárki által rendezett lakossági fórumon
• Tiltakozás, tüntetés, sztrájk
• Részvétel felmérésekben,
• Szerveztet létrehozása
Az önkormányzatik, állampolgárok, civil szervezetek konzultatív eszközei lehetnek:
• Részvételi költségvetés
• Állampolgári parlament
• World café
• Konzultatív beszélgetések
• Állampolgári tanács (Dabas)
• Átláthatóság (Pázmánd)
A második előadó Orosz Katalin volt, aki számos, civil szerveződésben aktívan rész vett már, ilyenek a népfőiskolák, ökofaluk szervezése. Témája volt a bizalom megteremtése a döntéshozók és a civilek között. Mint mondta: a tehetetlenség ellen legjobb a cselekvés. Fontos a bizalomépítésben a személyes kapcsolódás, meghallgatni, megérteni és elfogadni a másikat. Így tudják minél többen megtapasztalni a közösség jó hatásait. A tapasztalat azután átformálja a rossz beidegződést – pozitív visszacsatolás. Így képes a civil szféra bevonni az embereket a társadalmi részvételbe.
Ezután meghallgathattuk a környező települések polgármestereinek beszámolóját az elmúlt hónapokban megvalósított intézkedésekről a lakók bevonásával kapcsolatban, illetve az ezzel kapcsolatos terveket. Ezek közül kiemelnénk, hogy mind Pomázon, mind Szentendrén a Polgármesteri Hivatal helyet biztosit a helyi szervezeteknek a találkozóik, eseményeik megtartáshoz. Pomázon a rendeletalkotás előtt, szervezett módon kívánnak egyeztetni a civil csoportok képviselőivel is és kérik a lakókat, hogy jelentkezzenek, ha kedvet és indíttatást éreznek önkéntesként szakértelmükkel, eszközeikkel segíteni az önkormányzatot. Szentendrén tervezik bevezetni a településrészi költségvetést. A bizottságok helyett pedig, úgy tervezik, hogy civil kerekasztalok készítenék elő a rendeleteket. Leányfalun a polgármester szándéka, hogy nem engedi el azok kezét sem, akik bár indultak a választásokon, nem jutottak be a testületbe. Rendszeresen szeretné az ő véleményüket is kikérni a döntések előtt.
Az eseményen egy szándéknyilatkozat is született, melyet a CivilKalász csoport is aláírt a többi résztvevővel együtt.
„Mi, akik részt vettünk a Civilek a Városházán konferencián, egyetértünk abban, hogy fontos a települések döntéshozóinak és lakóinak folyamatos együttműködése, a valódi önkormányzatiság kialakítása érdekében. Aláírásommal megerősítem, hogy ennek szellemében tevékenykedem.”
Köszönjük a Civil Kotta csapatának a remek szervezést!
https://www.facebook.com/civilkotta/
2020.01.29.
