A tegnap megosztott módosításokkal kapcsolatban jogi szakértői segítséget kértünk, hiszen több ponton nem tűntek rendben lévőnek a módosítási javaslatok.
Mint megtudtuk megérzéseink igaznak bizonyultak. A csütörtökön elfogadni kívánt javaslatcsomag tartalmaz értelmezhetetlen rendelkezéseket, jogtalan adathasználatot és törvénnyel ütköző szabályozásokat is.
Ezt megtudva, mint eddig is, a mai napon minden képviselőnek elküldtük az észrevételeket és kértük, hogy ebben a formában ne fogadják el a módosításokat. Reméljük ezúttal reagálnak majd rá.
Itt olvashatjátok az észrevételeket:
Az Elidegenítési rendelet 23/217. (IV.28.) módosításával kapcsolatban.
Előterjesztés:
„Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 23/2017. (IV.28.) rendelet
7. § (2) bekezdés a) pontjának első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „
azon bérlők, akik a vételi szándékot megelőző 10 év vagy azt meghaladó időszak során folyamatos bérleti szerződéssel rendelkeztek, és a vételi ár meghatározásakor, valamint az azt megelőző 2 évben nem rendelkeztek bérleti díjhátralékkal 5 % vételár kedvezményre jogosultak.„
Jelenlegi:
A vételár megállapítása és megfizetése 7. §
1. A vételár a lakás 6. § szerint megállapított forgalmi értéke.
2. Az Ltv. figyelembevételével alkalmazandó kedvezmények az elővásárlási joggal érintett lakások esetében:
a. a lakás vételárának egy összegű kifizetése esetén a megállapított vételárból 10 % kedvezmény illeti meg a vevőt,
b. azon bérlők, akik a vételi szándékot megelőző 10 év vagy azt meghaladó időszak során folyamatos bérleti szerződéssel rendelkeztek, és a vételi ár meghatározásakor, valamint az azt megelőző 2 évben nem rendelkeztek bérleti díjhátralékkal 20 % vételár kedvezményre jogosultak.
Észrevételek:
1. A módosítás szövegszerűen megegyezik az Elidegenítési rendelet 7. § 2. b. pontjával, csak a megadott % tér el.
2. A (2) bekezdés a) pontjának egyrészt nincs első mondata, hiszen egy mondatból áll, másrészt, ha beillesztik a módosítást, értelmetlenné válhat a b) pont, hiszen ugyanazt a körülményt írja le más mértékű kedvezménnyel.
3. Ezért azt tisztázni kellene, hogy az a) és a b) pont ugyanazt a helyzetet szabályozza-e, azzal a különbséggel, hogy az a) pont nagyobb (10%-os) kedvezményt biztosít egy összegű fizetés esetén.
4. Ez azt jelenti, hogy az eredeti a pont, tehát az egyösszegű kifizetésért járó 10% kedvezmény megszűnik. Ennek nincs indoklása.
5. Az előterjesztés indokolásával szemben minden jogalkotásnak van társadalmi hatása, tehát lényegében nem készült hatásvizsgálat. Ennek ellent is mond, hogy az önkormányzat így több saját bevételre tesz szert.
2.
A Lakásrendelet 100/2018 (10.25.) módosításával kapcsolatban
· R.14. § 1. bekezdés a. pontja, módosítás:
„A bérleti szerződést meg kell szüntetni, ha a bérlőnek, az Önkormányzat, illetve annak gazdasági társaságai felé önkormányzati bérleménye után, jelenlegi vagy korábbi bérleti jogviszonyából származó, 60 napot meghaladó bérleti vagy használati díj, közmű, helyi adó, illetve egyéb tartozása van.”
Észrevétel:
1. Ez valójában az önkormányzat felmondási jogáról szól. A „meg kell szüntetni” azt jelenti, hogy az önkormányzat ezen tartozást követően felmondja a szerződést. A megszüntetés fogalom használata jogilag nem helytálló, ez ténylegesen a bérbeadó felmondási jogát szabályozza. A szerződés megszüntetése a felmondásnál viszont tágabb fogalom.
2. A 60 nap időbeli meghatározás, nem szól a rendelkezés tartozás értékhatárról, így kisösszegű tartozás esetén is megszüntethető lenne a szerződés, ami nyilván nem olyan mértékű tartozás, ami a szerződés felmondására kelljen, hogy vezessen.
3. A módosítás ellentétes a Bérleti Rendelet 29. § (5) bekezdésével és a Lakástörvény 25. § (1) bekezdésével, amely csak bérbeadói felszólítást követően ad lehetőséget felmondásra.
Bérleti Rendelet 29. § (5)
” A bérlő a lakbért – a bérleti szerződésben meghatározottak szerint – köteles a tárgyhó 10-éig megfizetni. A lejárt lakbér tartozás összege, ha a 2 havi lakbér összegét eléri, az Önkormányzat 8 napon belüli törlesztésre szólítja fel a bérlőt. Ennek eredménytelensége esetén a bérbeadó köteles a bérleti szerződést felmondani és a lakás kiürítésére felszólítani. Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a Bérbeadó peres úton érvényesíti jogait, amelynek összes költsége az adóst terheli.”
Lakástörvény 25. § (1)
„ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.”
4. Nem a lakásbérleti jogviszonyba tartozik továbbá, hogy a módosítás felmondási okként szabályozza a helyi adótartozást. Az teljesen más jogág (közigazgatási jog), semmi köze a lakásbérlethez. A lakásbérleti jogviszonyban az önkormányzat, mint szerződő fél, magánjogi jogalany vesz részt, így nem használhatja fel azokat az adatokat, és nem kötheti ezeket feltételül szerződéseiben, amiket közhatalomgyakorlóként (közjogi szervezet) szerez meg.
5. Az „egyéb tartozás” nem felel meg a normavilágosság követelményének. Önkényes jogértelmezésnek ad teret.
2018.11.28.
