Mostanában heti szinten fordulnak elő az áramszünetek és a csőtörések Budakalászon. Tegnap épp az ófalu területén nem volt víz, máskor meg a város más részein. Sokan kérdezik, vajon mi lehet ennek az oka?
Az elmúlt időszakban többen is utaltak rá, hogy Budakalász átgondolatlan növekedése árt a település jövőjének. Kicsit gondoljuk át, milyen hatással lehet egy település növekedése a település működésére és talán még a fenti kérdésre is megkapjuk a választ.
Legtöbben a közlekedést, mint a leginkább szem elött lévő témát emelik ki. Budakalászon is látszik, hogy az elmúlt időszak jelentős forgalomnövekedést is hozott, ami a csomópontok túlterheléséből és az ebből adódó torlódásokból is látszik. Rendkívül gyorsan növekszik az átmenő forgalom is, de hasonló léptékben nő a településen generált forgalom is, így a közlekdés egyre nehezebb lesz.
A lakoság szám növekedésének másik hatása az óvodás és iskolás korú gyermekek számának növekedése. Ez megint egy akut téma településünkön. Bölcsődéink, óvodáink, iskoláink túlterheltek, utóbbiak rendkívül leromlott állapotban is vannak. Egy új iskola a létszám problémákra adhat rövid távú megoldást, de a meglévő intézmények állapota ettől nem fog javulni, ráadásul a növekedés üteméből az látszik, hogy az új iskola nyújtotta megoldás nagyon rövid távú lesz. Hamarosan ismét jelentkezik majd a túlzsúfoltság az általános iskolákban.
Az egészségügyi ellátó intézmények szintén nagyobb terhelést kapnak, mint amit elbírnának. Ez kérdésessé teszi, hogy meddig tudják megfelelően ellátni a feladatukat. Egy TB finanszírozott vérvételre már így is hosszú heteket kell várni. A védőnők szintén túlterheltek.
Kevesebb szó esik a közművek túlterheltségéről, pedig egyre többször tapasztaljuk az áram, gáz vagy vízszolgáltatás kimaradását. A szolgáltatók egy tervezett kapacitásra építették ki rendszerüket. A terhelés növekedésével a hálózat fejlesztése is elengedhetetlen lenne. E nélkül a túlterheltség folyamatos gondokat okoz a szolgáltatásokban, ahogy azt egyre gyakrabban tapasztalhatjuk is. Átgondolta vajon a városvezetés, hogy a közmű hálózatok mekkora terhelést bírnak. A választások elött gyorsan leburkolt utcákat fejlesztés vagy üzemzavar elhárítás miatt milyen gyakran kell majd felbontani a közeljövőben? Egy átgondolt településfejlesztésben ilyen irányban is érdemes gondolkodni és a közművek kapacitását a szolgáltatókkal egyeztetve növelni a szükséges fokra. Így elkerülhetőek lennének a fent említett problémák is.
Hasonló hozzáállást igényelne a város csapadékvíz elvezetésének tervezése is. A szentistvántelepi és klenity-i településrészek mély fekvésűek. Átgondolt dolog, hogy az új beépítésű területeknél szikkasztással próbálják a csapadékvizeket elvezetni innen? Nem lett volna célszerűbb egy városias, zárt rendszerű csapadékelvezetés kiépítése? Így, a magasabban fekvő területekről is ide gyűlik a víz és a talajvíz miatt nem is tud elfolyni.
Látszik, hogy az újonnan beépülő Klenity-i területen és a Kálvárián beépülő területen is egyenházak épülnek. Az egységes utcaképhez a teljeskörű közterület kialakítás is hozzá tartozhatott volna zöldsávok, parkolóhelyek, járda, kerékpárút kialakításával. Természetesen ezt a „luxust” a város régebben beépült részei is megérdemelnék. Sajnos az látszik, csak az építészeti kialakításokra figyelnek a felelősök, a közterületek funkcionális és közösségi tervezésére nemigen. A közelmúltban elkészült a Településképi arculati kézikönyve, amit érdemes lenne használni, nem csak a magáningatlanok kialakításának kézbentartására, hanem a közterületek tervezésekor is.
Továbbra is javasoljuk, hogy készüljön a helyi intézmények, szakemberek, civil szervezetek bevonásával egy átfogó városfejlesztési stratégia, ami kitekint a beépítésnövekedés hatásaira, felkészülési lehetőséget adva az érintetteknek a várható változásokra!
2018.01.16.
