TEGYÜK TISZTÁBA A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉST

Share

Az elmúlt időszakban számos jogos probléma és elégedetlenség szülte bejegyzéssel találkoztunk hulladékkezelés témakörben. Emiatt éreztük annak fontosságát, hogy elmélyüljünk az adott kérdésben és tegyük tisztába, hogy hogyan is működik a hulladékkezelés NEMCSAK Budakalászon, hanem országszerte! Tények 2011-ben kezdődött meg a hulladékgazdálkodási szektor államosítása: a nem állami közszolgáltatókat betiltották és elrendelték, hogy a lakossági hulladékgyűjtést csak önkormányzati tulajdonú nonprofit cégek végezhetik. Később a rezsicsökkentés bevezetésével ezek az önkormányzati tulajdonú cégek tönkre mentek, mert az általuk beszedhető díjakat befagyasztották, a tetejébe pedig lerakási járulékot is kellett fizetniük. 2016-ban alakult meg az ún. Nemzeti Hulladékgazdálkodási koordináló és Vagyonkezelő Zrt., továbbiakban NHKV Zrt., mely lépéssel véglegesen központosították a teljes lakossági hulladékgazdálkodási iparágat. Ez a cég szedi be a szolgáltatási díjakat, és azt elvileg továbbítja a közszolgáltatók részére. És hogy ez mit is jelent a gyakorlatban?

Önkormányzati szempontból:

Az Önkormányzatoknak kötelező a térségben található szolgáltató (max. 1-3) közül 5 évre eggyel szerződést kötni. (Nálunk Kalászon ezért volt/van „váltogatva” a Zöld Bicske és a Vértes Vidéke). A szolgáltatást nem ő veszi igénybe és nem is ő fizet érte. Érdekérvényesítési lehetősége minimális. Szolgáltatói szempontból:3 szerződéssel bír. Közvetlenül az NHKV Zrt-vel, aki elviekben a szolgáltatás díját számára megfizeti, de nem ő veszi igénybe azt. A helyi Önkormányzatokkal, aki gyakorlatilag csak „kijelöli” őt az adott feladatra. Végezetül egyenként az ingatlan tulajdonosokkal, akik felé szolgáltat, de nem neki fizetnek! Összességében elmondható, hogy a szolgáltatást igénybe vevő, nem annak fizet, aki a szolgáltatást nyújtja. Érdekérvényesítési lehetősége jelen esetben is minimális, motiváció a szolgáltatás minőségének javítására = Nulla, arról nem is szólva, hogy anyagi fedezete sincs rá, hiszen a beszedett díjak eleve nem fedezik a működési költségeket, illetve a kifizetés is folyamatosan akadozik az NHKV beépítése óta.

Felhasználói szempontból:

Ebben a felállásban is a végfelhasználón csattan az ostor, azaz rajtunk! Kötelező szerződést kötnünk a számunkra kijelölt szolgáltatóval, nincs jogunk mást választani, se szerződést nem kötni! A díjat viszont nem a szolgáltatónak fizetjük meg, hanem az állami cégnek, aki nem fizet rendesen a szolgáltatónak. Konklúzió: A jelenkori hulladékgazdálkodási rendszer minden egyes szereplője rendkívül rosszul jár, azaz „szív”. Mivel a szolgáltatási és fizetési lánc nincs összhangban, ezért a jog és érdekérvényesítési lehetőségünk valójában elveszik, illetve semmilyen ösztönző dolog sem működhet! Az NKHV Zrt. megjelenése óta a közszolgálati hulladékkezelés végleges haláltusáját vívja, míg az üzleti szektor (azaz céges felhasználói oldal) nyereségesen tud működni. A közszolgálati szektor veszteségességének egyik oka, egy plusz résztvevő beiktatása (NKHV Zrt.) is lehet.

A kormányzat felismerve a jelenlegi rendszer működésképtelenségét, újabb változtatásokat tervez. Lsd.: Átlátszó cikkehttps://atlatszo.hu/…/elvennek-az-onkormanyzatoktol-a…

2020.09.22.