Biológiai szúnyogirtást kértünk a polgármesterektől

Share

Ezen a nyáron mindannyiunknak sok gondot okoztak a szúnyogok. Sajnos a kémiai gyérítésük sem eredményes, sem veszélytelen nem volt. Mi úgy látjuk, hogy a megfelelő megoldás a biológiai szúnyogirtás lenne, hiszen az csak a szúnyoglárvákat pusztítja és nem kémiai anyagokkal történik. Ahhoz viszont, hogy jövőre a biológiai irtás megvalósulhasson az önkormányzatoknak maguknak kell még idén ősszel elkezdeni az előkészületeket. Ezt több Duna parti város már el is kezdte, például Dunakeszi is. Levélben fordultunk ezért a budakalászi, szentendrei, pomázi, 3. kerületi, leányfalui polgármesterekhez, akik nyáron közösen kérték a légi szúnyogirtást, hogy minél hamarabb kezdjék meg a felkészülést hogy jövőre biológiai irtással lehessen elejét venni a szúnyoginváziónak. Sajnos ebben állami segítségre nem számíthatunk, de véleményünk szerint érdemes lenne erre az önkormányzati keretből költeni. Levelünket itt olvashatjátok:

Tisztelt Polgármester Urak!

Kérjük, engedjék meg, hogy a szúnyoggyérítés ügyében szerzett megfigyeléseinkről tapasztalatainkról tájékoztassuk Önöket! Először is, reméljük, hogy a biológiai és kémiai szúnyoggyérítés hatásai és mellékhatásai ismertek Önök előtt. Dióhéjban a kémiai védekezésre főképp használt deltamethrin hatóanyagú szerek olyan mérgek, melyek kijutását védőfelszerelésben kell végezni, belégzésük, lenyelésük során továbbá bőrön át is részben felszívódnak. Ezért a gyártók ajánlják a száradó ruhák és a kerti gyermekjátékok beszedését, az ablakok bezárását, a szellőztető-berendezések kikapcsolását az irtás idejére – nyilván nem véletlenül. Alkalmazásukról még a Magyar Nemzet is írt – negatív kontextusban, a környezetvédő szervezetekkel összhangban. Mindeközben pedig a katasztrófavédelem gond nélkül permetezi településeinken ezeket az idegmérgeket. De a legnagyobb gond még csak nem is az emberre való veszélyesség, ez még kétséget kizáróan nem bizonyosodott be, hanem az állatvilágra való hatás. Bizonyított, hogy az anyag a hüllők, halak, sőt az egerek szervezetére is hatással van, a rovarok között viszont valódi vérengzést visz végbe: a kiirtott állatoknak csak alig látható részét képezik a szúnyogok, mellékhatásként még legalább százszor annyi rovart végez ki a „kezelés”. Ez pedig mindenféle hasznos rovart is érint, például a legfontosabb beporzó méheket, darazsakat, lepkéket is. A hatás pedig nem áll meg a rovaroknál, hanem tovább gyűrűzik a táplálékláncon, például a madarak populációjának drasztikus csökkenését okozza, gondoljunk csak a gyermekkorunkban még gyakori fecskékre, amiket lakhelyünkön egyre kevesebbet láthatunk. A madarak, békák megritkulása után pedig a szúnyogok következő generációját már nem lesz, aki „féken tartsa”, tehát a szúnyoginvázió egyre gyorsabban fog kialakulni, amelyet a katasztrófavédelem csak még több idegméreggel fog kezelni, pusztító negatív spirált előidézve.

Értesültünk róla, hogy az idén nyáron kialakult helyzet miatt Önök mindannyian kérték a légi szúnyog gyérítést a katasztrófavédelemtől, amit szerencsére nem engedélyeztek, hiszen az idegmérgek lakott terület feletti légi kijuttatása ezeket a hátrányokat még azzal is tetézi, hogy a szél az anyagokat nem kívánt helyekre fújhatja, vagy a völgyekben a „kívánt” koncentráció többszörösére sűrűsödhet a méreg. Ezáltal hibának tartjuk ezt kérni, hacsak nem szúnyogok által terjesztett betegségek közvetlen járványveszélye áll fenn. Ez azonban a mi égövünkön -egyelőre! – nem jellemző. Ezt megerősíti az MTA hivatalos álláspontja is. Alternatívaként viszont ott vannak a biológiai irtószerek, amelyek specifikusan csak a szúnyoglárvákat gyérítik, tehát az ökoszisztémába nagyjából csak századakkora mértékben avatkoznak be. Használatukkal környezetünk lassan visszatérhet a régi kerékvágásba, a madarak találnak táplálékot, a beporzók pedig végezhetik a kertek és a mezőgazdaság számára hasznos tevékenységüket. Sajnos az a benyomásunk, hogy a katasztrófavédelem által szervezett állami szúnyoggyérítési program biológiai irtást gyakorlatilag nem végez, legfeljebb mutatóban. Még konkrétabban megfogalmazva a katasztrófavédelem mai szúnyoggyérítését a környezetre, élővilágra, településeinkre, és a gazdasági tevékenységre is károsnak tartjuk. Sajnos a helyzet ma úgy áll, hogy biológiai szúnyoggyérítés csak akkor lesz, ha és amikor az önkormányzatok a zsebükbe nyúlnak, és finanszírozzák azt. Ahhoz viszont, hogy jövőre már legyen, az előkészítő munkákat már most el kell kezdeni a tenyészőhelyek felmérésével. Ezt a munkát még a politikai káoszba süllyedt Göd városa is elkezdi, mert ez még ott is mindenkinek fontos volt.

A fentiek figyelembevételével a Duna menti településeinknek azt javasoljuk, hogy gyorsan és koordináltan, közösen kezdjék el a biológiai szúnyogirtásra való felkészülést, hogy a jövő évben már működjön a rendszer, és megfelelő első félévi eredmények esetén a kémiai irtást mondják le a katasztrófavédelemnél, ahogy ezt Pilisvörösvár önkormányzata már idén is megtette. Ajánljuk továbbá Törökbálint jó példáját, ahol betiltották a deltamethrin hatóanyagú szerek használatát.

2020.08.31.